Étkezési Erzsébet-utalvány

 

Az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló 39/2011. (XII.29.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezései

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:

 

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. elfogadóhely: az Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: utalvány) kibocsátójával (a továbbiakban: kibocsátó), vagy az e rendelet szerinti közreműködővel az utalvány beváltására szerződéses jogviszonyban álló, az utalvánnyal beszerezhető terméket forgalmazó, szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet;

2. juttató: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 18. pontja szerinti kifizető, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján utalvány formájában nyújt juttatást;

3. utalvány-nyilvántartás: a kibocsátó (közreműködő) által vezetett, a juttató által az utalványos számára biztosított utalványok

a) juttatónként és

b) utalványosonként,

egyedi beazonosíthatósággal, egységes rendszerben vezetett nyilvántartása;

4. utalványos: az a természetes személy, aki az Szja tv. alapján a juttató által juttatott utalvánnyal rendelkezik.

 

2. Általános szabályok

2. § Egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt.

3. § (1) Az utalvány formájában nyújtott juttatás során a juttató a kibocsátótóval - vagy a 6. § szerinti közreműködővel - szolgáltatási szerződést köt, amelyben a kibocsátó (közreműködő) vállalja az utalvány biztosításához és felhasználásához szükséges szolgáltatások nyújtását. A szolgáltatás kiterjed az utalvány forgalmazására, az utalványok fedezetéül szolgáló juttatási összeg kezelésére és az elfogadóhelyekkel történő elszámolás elvégzésére, amelynek ellenértékeként szolgáltatási díj köthető ki. A juttató által fizetendő szolgáltatási díj mellett a kibocsátó (közreműködő) az elfogadóhelyekkel kötött szerződésekben beváltási jutalék fizetését is kikötheti. Elektronikus utalvány kibocsátása esetén a juttató az elektronikus utalványt a kibocsátótól (közreműködőtől) megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja az utalványos számára.

(2) Az utalvány elektronikuspénz tárolására, közvetlen fizetési művelet végrehajtására nem alkalmas, készpénzre, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre át nem váltható.

4. § Az adott naptári évben juttatott utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni.

5. § (1) A kibocsátó (közreműködő) az elfogadóhelyekkel az üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel köt szerződést. Az elfogadóhelyek listáját a kibocsátó (közreműködő) a honlapján teszi közzé.

(2) A kibocsátó az üzletszabályzat elfogadóhelyekre vonatkozó feltételei meghatározásához javaslattételi jogkörrel rendelkező, az üzletszabályzatban meghatározott összetételű, legfeljebb hét tagú Tanácsadó Testületet állíthat fel.

6. § A kibocsátó az utalvány és az elektronikus utalványkártya előállítására, forgalmazására, beváltására közreműködőt vehet igénybe.

3. Papíralapú utalvány

7. § (1) A papíralapú utalvány kötelező tartalmi eleme:

a) az Erzsébet-utalvány elnevezés,

b) a beváltási érték forintban kifejezve,

c) az utalvány felhasználhatóságának köre,

d) annak a ténynek a feltüntetése, hogy az utalvány készpénzre, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre át nem váltható,

e) a felhasználhatóság lejáratának időpontja,

f) a kibocsátó megnevezése és elérhetősége,

g) az utalvány vonalkódja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az utalványon feltüntethető olyan további tartalmi elem is, amelyet a kibocsátó szükségesnek tart.

8. § A papíralapú utalványt több eltérő, de száz forinttal osztható beváltási értékre kell kibocsátani.

9. § Az elfogadóhely által elszámolásra továbbított papíralapú utalványt a kibocsátó (közreműködő) az üzletszabályzatában meghatározott eljárási rendben váltja be.

 

4. Elektronikus utalvány

10. § Elektronikus utalvány kibocsátása esetén a juttató egyedi műanyag azonosítót, elektronikus utalványkártyát igényel a kibocsátótól (közreműködőtől). Az elektronikus utalványkártya az elfogadóhelyi terminál által olvasható; azon keresztül elektronikus információcsere útján az elektronikus utalványoknak a rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összege ellenőrizhető.

11. § (1) Elektronikus utalványkártya esetén a kibocsátó (közreműködő) a juttató megrendelése alapján, elektronikus utalvány-nyilvántartást nyit, amelyben nyilvántartja - több juttatótól származó elektronikus utalvány esetén valamennyi juttatótól származó elektronikus utalvány alapján - az elektronikus-utalvány naprakész egyenlegét.

(2) Az elektronikus utalvány-nyilvántartásban fel kell tüntetni a 7. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglaltakat.

12. § (1) Az elektronikus utalvány beváltása az elfogadóhelyen elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon vagy a kibocsátó (közreműködő) által kialakított központi internetes felületen keresztül történhet.

(2) Az elektronikus utalványkártya használatakor az elfogadóhely az elfogadott elektronikus utalványt a kibocsátónak (közreműködőnek) elektronikusan továbbítja, ami alapján a kibocsátó (közreműködő) azt beváltja.

13. § (1) Elektronikus utalvány esetén a kibocsátó (közreműködő) köteles biztosítani az utalványos részére

a) az elektronikus utalvány-nyilvántartás forgalmának és egyenlegének egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban történő internetes, valamint

b) az elektronikus utalvány-nyilvántartás egyenlegének telefonos

lekérdezését.

(2) Elektronikus utalvány esetén a kibocsátó (közreműködő) köteles postai úton vagy az utalványos hozzájárulása esetén elektronikus úton értesítést küldeni az utalványos részére minden alkalommal, amikor a juttatótól az elektronikus utalvány-nyilvántartásra juttatás érkezik.

14. § (1) A kibocsátó (közreműködő) az elektronikus utalvány-nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás huszonnégy hónapon keresztül nem tartalmaz érvényes, még felhasználható elektronikus utalványt. Az elektronikus utalvány-nyilvántartás megszüntetéséről és az elektronikus utalványkártya visszavonásáról a kibocsátó (közreműködő) előzetesen, a visszavonást és a megszüntetést megelőzően legalább hatvan nappal köteles tájékoztatni az utalványost.

(2) Az elektronikus utalványkártya lejárati ideje minimum három év. A huszonnégy hónapnál rövidebb időközönként nyújtott juttatás esetén a kibocsátó (közreműködő) köteles lejáratkor új elektronikus utalványkártyát biztosítani.

  

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozó rendelkezései

 

IV. fejezet

A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

Az adó mértéke

8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.

 

XIII. Fejezet

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

 

A kifizetőt terhelő adó

69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

 

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

 

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

 

(5) A közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) a 70. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben - az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

 

70. § (4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a71. § (1) bekezdés b) szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget [71. § (6) bekezdés e) pont] meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint - az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

 

(4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

 

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

 

Az adómentes bevételekről

4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;

b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek, vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,

mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

 

7. Egyéb indokkal adómentes:

7.7. a donornak juttatott vagyoni érték, költségtérítés (költségátalány), a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés megtérítése, az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés (ideértve az étkezési utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére juttatott vagyoni érték, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; e rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy enged át;

 

9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

9.1. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.

  

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény vonatkozó rendelkezései  

 

3. § (4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után - figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére - 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

   

Elfogadóhely kereső

Tudta-e?


Az Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az Étkezési, az Ajándék, az Iskolai, a Kultúra, a Sport valamint a Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is. A kártya zsebei megfelelnek a papíralapon kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papír alapú utalványokéval.

Az Erzsébet-utalványcsalád tagjait mintegy
2.000.000
ember használja rendszeresen.

 

Az utalványokat 48.000 munkáltató adja munkavállalóinak,

 

akik országosan mintegy 60.000 elfogadóhelyen válthatják be azokat.